Ügyelet
2009. szeptember 1-jét követően a Palota Holding Zrt. központi hívószámai (414-7100, 414-7101, 414-7102) 24 órás üzemben működnek. A Palota Holding Zrt. által kezelt ingatlanokkal, albetétekkel (lakás és helyiség) kapcsolatban sürgős esetekben (csőtörés, gázömlés, dugulás-, életveszély elhárítás) telefonon bejelentés tehető naponta munkaidőn kívül, ünnep- és munkaszüneti napokon is.
Bérleményellenőrzés
Hogyan ellenőrizheti, hogy a bérleményellenőrzést
kezdeményező személy valóban a Palota Holding Zrt. megbízottja?
A Palota Holding Zrt.
folyamatosan ellenőrzi a kerületi Önkormányzat tulajdonában álló bérleményeket
(lakásokat, helyiségeket). Munkatársaink fényképes igazolvánnyal rendelkeznek,
mely az igazolványon szereplő számú személyi igazolvány felmutatásával együtt
érvényes. Amennyiben kételyei lennének, a Palota Holding Zrt. bármely központi
számát hívhatja, az azonosítás ügyében felvilágosítást kaphat.
Általánosságban szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy bármely ellenőrzésnél kérje a meghatalmazást. Így például az ELMÜ Nyrt.-nál a megbízottaknak fényképes igazolvánnyal kell igazolniuk magukat. Az igazolvány hátoldalán szerepel egy ingyenesen hívható, úgynevezett zöld szám, amelyet fölhívva a fogyasztó információt kérhet az ellenőrző személyéről. Ehhez az igazolvány számát kell bediktálni. De minden más közmű cég megbízottjának is rendelkeznie kell azonosításra alkalmas irattal, igazolvánnyal.
Információs Iroda
A lakosság tájékoztatására 2009 augusztusától a Palota Holding Zrt. Információs Irodát működtet. A társaság székhelyén (telefonon a központi hívószámokon, személyesen, ügyfélfogadási időben) áll az érdeklődők rendelkezésére. Tájékoztatást nyújt pályázati lehetőségek, kiemelten a Panel Plusz pályázat, az Önkormányzat Társasházak Felújítási pályázata, a Panel épületek akadálymentes megközelítésének megvalósítása, az ÖKO programban való részvétel tekintetében. Az információ kiterjed a pályázat elkészítéséhez szükséges nyomtatványokra, a szükséges engedélyek beszerzésének kötelezettségére, a beadás feltételeire, általában a bonyolítással kapcsolatos követelményekre. Természetesen minden a Társaság tevékenységi körébe tartozó egyéb kérdésben áll az érdeklődők rendelkezésére.
Havonta ellenőrizze közműszámláit !
A közmű cégek legtöbbje, ma már úgynevezett átalány formában számlázza havonta a fizetendő díjat. Ennek vannak előnyei és hátrányai is. Hátránya leginkább az, hogy sokan nem tudják értelmezni, vagy nem ellenőrzik a számlák tartalmát. Az évente egyszeri leolvasásból adódóan sok embert ér "meglepetés" az éves (vég) számla kézhezvételekor. Ez a számla tényleges leolvasáson alapuló korrekciós számla, mely attól függően, hogy az előző évhez képest hogyan változott a felhasználás, jelentős eltérést mutathat tartozásban de egyes esetekben túlfizetésbe is. Sajnos nem ritka a 100 ezer forintot elérő, vagy jelentősen meghaladó fizetési kötelezettség, mely teljesítése a családok jelentős részében megoldhatatlan problémát jelent. Ezért célszerű ellenőrizni minden hónapban, a számlán szereplő, a fogyasztási átalány alapján számított fogyasztási értéket, összehasonlítva a fogyasztásmérő aktuális állásával. Eltérés (főleg jelentős eltérés) esetén a közüzemi szolgáltatónál kell jelezni, soha ne várja meg, hogy jelentős tartozás halmozódjon fel. Adott esetben célszerű áttérni a havi tényleges fogyasztás bejelentésére, mely ma már igen sok féle módon kényelmesen megtehető, jelenthető SMS-ben, interneten, vagy díjmentes ügyfélszolgálati telefonon keresztül is. Felhívjuk figyelmét, hogy az Önkormányzat bérbeadói rendelete értelmében a közműdíj tartozás, a bérleti jogviszony felmondását-, végső soron bírósági eljárást, a bérleményből való kiköltöztetést eredményezi.
Tájékoztató az önkormányzati tulajdonú lakások lakbér-megállapításának rendjéről
Több bérlőnk kérdezte, hogy ha az önkormányzat 2009-ben nem változtatta a bérleti díjakat, akkor a Palota Holding Zrt. miért emeli?
A kérdés ilyen módon történő felvetése nyilvánvaló félreértésen alapul, ezért az alábbiakban ismertetjük, hogy az önkormányzat – mint tulajdonos – milyen jogszabályok alapján állapíthatja meg a lakbérek mértékét.
Az Önkormányzat képviselő-testületének feladata, hogy a Lakástörvény, a Fővárosi Közgyűlés rendelete, valamint a helyi rendeletek előírásait figyelembe véve, megállapítsa az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások bérleti díját, illetve a térítésre köteles különszolgáltatások körét.
A bérlő a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott
szolgáltatásért lakbért köteles fizetni. A törvények, rendeletek, alapelvként a
bérlemények komfortfokozata szerint szabályozzák a lakbér mértékének megállapítását,
a megállapításnál azonban figyelembe kell venni a szociális rászorultságot.
(Lakástörvény 34. § (1) bekezdés:
Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét
a) szociális helyzet alapján, vagy
b) költségelven, vagy>
c) piaci alapon
történő bérbeadás figyelembevételével önkormányzati rendelet állapítja meg.)
A lakbér nem tartalmazza az esetleges különszolgáltatások díját. A bérlő ugyanis nemcsak a lakás használatáért járó összeget, hanem a bérbeadó által nyújtott és a szerződésben - vagy más megállapodásukban - meghatározott különszolgáltatás díját is köteles megfizetni.
A különszolgáltatások körébe tartozik különösen:
a) a vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelvezetés, szippantás) biztosítása;
b) a felvonó használatának biztosítása;
c) a kapunyitás, kaputelefon;
d) a központi fűtés és melegvíz-ellátás (ahol nem központilag kiépített);
e) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata,
amelyek egyedi fogyasztása mérhető;
f) a rádió- és televízió adók vételének biztosítása (ahol egyedi szerződéssel kábeles
ellátás nem lehetséges).
A különszolgáltatás díját önkormányzati rendelettel a bérbeadó önkormányzat állapítja meg, a Palota Holding Zrt., mint kezelő a bérleti díjakkal együtt számlázza, szedi be.
A fizetendő lakbérnek illetve a lakbér változásainak a bérlők számára
kiszámíthatónak kell lenniük. Mindezekre tekintettel a törvények,
rendeletek meghatározzák a szociális, a költségelvű, és a piaci lakbérmérték
önkormányzati rendeleti szabályozásához irányadó szempontokat, világossá téve, hogy a lakbérek mértéke
a bérbeadás jellege szerint differenciálható. A XV. ker. Önkormányzat a
többször módosított 42/2003.(XI.28.) ök.
„Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások lakbér megállapításának elveiről és mértékéről” számú
helyi rendeletében szabályozza a lakbérek mértékét.E rendelet 5. § (1) bekezdése szerint:
Az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díjának alap-mértéke (alapdíj)
az Ltv. és más jogszabályi felhatalmazás alapján a szociális alapon bérbe adott lakások esetében:
2011. január 1-től 260 Ft/m2/hó
azaz a 2009. évben nem változik. (az "alapdíj" a szociális alapú komfortos lakás fajlagos havi bérleti díja)
A különböző kategóriák szerint fizetendő bérleti díjak a következők:
|
A lakás komfortfokozata |
Önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díja 2011. január 1-jétől Ft/m2/hó |
||
|
Szociális alapú |
Költségelvű |
Piaci alapú |
|
|
Összkomfortos |
300,- |
400,- |
1000,- |
|
Komfortos |
260,- |
340,- |
700,- |
|
Félkomfortos |
154,- |
224,- |
570,- |
|
Komfort nélküli |
117,- |
160,- |
280,- |
|
Szükséglakás |
88,- |
126,- |
- |
Függetlenül a bérbeadás jellegétől - a rendeletben megállapított, a konkrét lakásra
vonatkozó lakbérmérték szerinti havi lakbér összege kizárólag csak a helyi
rendelet módosítása esetén változhat. Ez azt jelenti, hogy a helyi rendeletben
elfogadott összegtől a bérbeadó és a bérlő
megállapodással sem térhet el. A kategóriákba (szociális,- költség,-
piaci alapú) történő besorolást a bérlő vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb
körülményeihez igazodóan kell megállapítani. Kifejezetten a gazdasági
körülményekből adódik, hogy az önkormányzatoknak a szociális helyzetük miatt
rászoruló családok tekintetében a lakásra alacsony (szociális) lakbérmértéket
kell megállapítaniuk, mert a költségelvű, vagy a piaci lakbér megfizetéséhez szükséges
jövedelemmel nem rendelkeznek.Törvényi kötelezés az önkormányzatoknak,
hogy a helyi szociális rendeletekkel összhangban határozzák meg a szociális
rászorultságot.
A törvény rendelkezik a jogosultság éves felülvizsgálatáról és arról is,
hogy ennek megszűnése esetén a bérbeadó - a bérlő vagyoni-jövedelmi helyzetéhez képest - az önkormányzati
rendeletben szabályozott magasabb (költségelvű vagy piaci) lakbért jogosult
megállapítani. Az önkormányzat Vagyon- és Lakásgazdálkodási Osztálya (a
26/2003. (IV.30.) ök. rendelet 4/A. § (3). bekezdésében szereplő kötelezés
szerint) megvizsgálta a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások bérlőinek
jogosultságát, hogy az adott időszakban a jövedelmi viszonyuk alapján
jogosultak-e a szociális alapú lakásbérleti díjra. A Vagyon- és
Lakásgazdálkodási Osztály több alkalommal is írásban szólította fel az érintett
bérlőket a nyilatkozatok és igazolások bemutatására. A rendelet 2009. január
31.-i határidőt az iratok benyújtására, míg a felülvizsgálatra 2009. március
31.-i határidőt írt elő. A felülvizsgálat alapján az önkormányzat
Lakásgazdálkodási Bizottsága 2009. április 21.-i ülésén tárgyalta az
előterjesztést és a 92/2009. (IV.21.) sz. határozatában fogadta el, hogy 2009.
május 1-jét követően mely bérlőknek kell költségelvű lakbért fizetni. Az
önkormányzat döntéseit hajtotta végre a Palota Holding Zrt. – mint kezelő –
amikor az érintett bérlőknek a költségalapú bérleti díjat számlázta – és
számlázza a továbbiakban – ki. Ezúton is felhívjuk bérlőink figyelmét, hogy a
rendelet előírása szerint az önkormányzat minden év október 31-éig
felülvizsgálja a jogosultságot, melyhez a szükséges igazolásokat és nyilatkozatokat
a lakásban élők számáról és jövedelméről minden év június 30-áig kell a Vagyon-
és Lakásgazdálkodási Osztályhoz benyújtani. A rendeletek pontosan rögzítik,
hogy ki tekinthető bérlőnek, és ki a
befogadott (a bérlővel együtt költöző), illetve a lakásba befogadható. A
törvény meghatározza a gyermek (értelemszerűen ilyen a bérlő gyermekének a
gyermeke is), és a szülő fogalmát, továbbá világossá teszi, hogy a gyermek (és
a gyermek gyermeke) meghatározás alatt nem csak a vérszerinti, hanem az
örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeket is érteni kell. Mindezek
figyelembe vételével kell az iratokat benyújtani a jogosultság vizsgálatához. A
rendelet azt is kimondja, hogy aki önhibájából a megadott határidőig az
adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, annak a bérleti
jogviszonyát felmondással megszüntetheti az önkormányzat.A bérleti jogviszony
megszűnésének következménye, hogy a bérlő jogcím nélküli lakáshasználóvá válik.
A jogcím nélküli lakáshasználat esetén már két hónap elteltével módot ad a törvény a
használati díj emelésére.
A leírtakból látszik, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérleti díjának megállapítását szigorú szabályok rögzítik. A Palota Holding Zrt. tevékenységi körében nem foglalkozik (nem foglalkozhat) a lakbérek megállapításával, a tulajdonos – képviselő-testület, a bizottságok – döntése alapján előírt bérleti díjakat foglalja szerződésbe, tartja nyilván, illetve szedi be a bérlőktől.